Nyomtatás

TOVÁBBI LÁTNIVALÓK…

SURBER ZENEAUTOMATA ÉS FONOGRÁF MÚZEUMA

A múzeumban megtekinthetők és meghallgathatók régi mechanikus zenegépek, zenélő dobozok, gépzongorák, zenélő órák és kintornák.

Látogassa meg múzeumunkat és fedezze fel a mechanikus zenegépek világát azokból az időkből, amikor még nem volt rádió és lemezjátszó, egészen a múlt századi ötvenes évekig. Élvezze autentikus környezetben a zenélő dobozok, gépzongorák, zenélő órák és kintornák hangzását. Hangulatos szabadtéri részen hallgathatja meg egy ötvenes évek-beli nagy táncorchestrion és egy holland utcai orgona zenéjét.

Hogy a hangszereket teljes mértékben élvezhesse, a látogatás csak a változatosan megtervezett  vezetéssel együtt lehetséges. Vezetéseket különböző napszakokban és különböző nyelveken kínálunk.

További információ:
Surber Zeneautomata és Fonográf Múzeuma

Cím: Keszthely, Jókai u. 5.

Telefon: 30/602 68 68

E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Honlap: www.musikautomaten-ungarn.eu


 

CADILLAC MÚZEUM

A Garda Kft által megálmodott és életre hívott Cadillac múzeum értékálló gyűjteményt hoz létre a kiállított veterán autókból.

 

A Garda Kft által megálmodott és életre hívott Cadillac múzeum értékálló gyűjteményt hoz létre a kiállított veterán autókból.
A Cadillac első autójának létrehozásától kezdve mindig a pompa, a fényűzés jelképe volt, törekedett az átlagon felüli szolgáltatások, a gyönyörű külső és belső formák megalkotására, melyet most egy tematikus kiállítás keretében ismerhetnek meg a látogatók. A tárlat a Cadillac márka fejlődést mutatja be az 1920-as évektől a ’90-es évekig: járművek, érdekes információk és történetek a márkával kapcsolatban.

A Cadillac Múzeum komplex vizuális és audiovizuális élményt kínál látogatóinak, kicsiknek és nagyoknak, nőknek és férfiaknak egyaránt. Hiszen ki ne szeretné a szépet, a sztárokról szóló történeteket, a luxust? Ajánljuk a tárlatot mindenkinek, aki érdeklődik az autók iránt, kedveli az amerikai életstílust, vagy csak egyszerűen nosztalgiázna. Reméljük, hogy látogatóink számára olyan új információkat tudunk nyújtani, amelyek megragadják fantáziájukat, és a sok izgalmas érdekességet jóleső örömmel raktározzák el élménytárukban!
Várjuk szeretettel!

További információ:

Mobil: 30/9562 829 és 30/643 7929
Cím: Keszthely, Kossuth L. u. 77.

E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Honlap: www.cadillacmuzeum.hu


 

VÁROSHÁZA

Fő tér 1.

A Fő téren álló városháza 1769-ben, késő barokk stílusban Hofstädter Kristóf tervei alapján, megyei szállásháznak épült, majd keleti irányban bővítve, copf stílusban építették át. Díszterme mennyezetét XIX.századi gyönyörű falfestések ékesítik. 1865-től 1896-ig a Mezőgazdasági Tanintézet – a Georgikon utódja, a mai Pannon Egyetem Georgikon Kar jogelődje – székelt itt, majd takarékpénztári székház és posta volt. A századfordulón a Balatoni Múzeum kiállításainak is otthont adott. Mai funkcióját az 1930-as években, a postapalota felépülését követően nyerte el; a közelmúltban teljesen felújították.

 

 


 

 

PETHŐ- VAGY GOLDMARK HÁZ

Kossuth u. 22.

A sétálóutca műemlék jellegű épületei közül a legrégebbi az utca közepe táján található barokk stílusú Pethő- vagy Goldmark-ház. Itt született 1830-ban Goldmark Károly, a híres zeneszerző. Az épület mélyen benyúlik az úttestre, jelezve az utca eredeti szélességét. Helyén már a XV. században egy Pethő-kúria állt, mai formáját a XVIII. században nyerte el. A széles, bolthajtásos kapubejárón jutunk be az udvarba, ahol elénk tárulnak a földszint és az emelet barokk árkádjai.

A ház nem, de az udvar látogatható.

 


 

 

SZENDREY JÚLIA EMLÉKHÁZ

Újmajor

 

A keszthelyi Újmajorban (ma Szendrey-telep) született 1828-ban Szendrey Júlia. Édesapja a Festetics uradalom tiszttartója volt. Szendrey Júlia kiváló írónő, költő volt, neve mégis Petőfi Sándor múzsájaként, a világirodalom talán legszebb szerelmes verseinek ihletőjeként maradt fent.

A keszhelyi önkormányzat 2009-ben újíttatta fel a házat, a Pannon Egyetem Georgikon Kara pedig – a Petőfi Irodalmi Múzeum közreműködésével – berendeztr az emlékszobát és vállalta annak kiállításként való fenntartását. A Fenyves allén kialakított nordic walking pálya érinti a házat.

 


 

 

ZSINAGÓGA

Kossuth u. 20.

A Pethő- vagy Goldmark-ház udvarának végében áll a belső felújításra váró zsinagóga. A Pethő sarki zsidóház helyén épült 1780. körül Hofstadter Kristóf terve alapján a zsinagóga, amit 1852-ben átalakítottak, majd 1894-ben eklektikus homlokzattal bővítettek.  A homlokzat előtt komor feketemárvány obeliszk emelkedik.

 


 

 

 

SZENTHÁROMSÁG-SZOBOR

Fő tér

A Fő tér keleti végét a barokk stílusú Szentháromság-szobor zárja le. Festetics Pál állíttatta 1770-ben. Eredetileg a tér nyugati részén állott, századunkban helyezték mai, kevésbé forgalmas helyére. Fonadékos rácsozatú szép kőkerítése már a múlt században elpusztult. Háromszögletű, volutás talapzaton Szent Rókus, Szent Sebestyén, Szent Flórián és egy kis angyal szobra található, valamint magas, korinthoszi oszlop, tetején a hagyományos Szentháromság szoborcsoporttal.

A belváros rekonstrukciója során a szobrot eredeti helyére állították vissza.

 


 

 

VAJDA JÁNOS GIMNÁZIUM

Fő tér 9.

A gróf Festetics Pál által alapított iskola 1772-ben 3 évfolyamos gimnáziumként kezdte meg működését a Kossuth Lajos utca 45. számú épületben. 1808-ban a Csornai Premontrei Rend vezetése alá került.

A Fő téri épület helyén a 18-19. században a ferencesek, majd a premontrei szerzetesek gazdasági udvara volt. 1890-től a gimnáziumot nyolcosztályos főgimnáziummá szervezték át, azzal a feltétellel, hogy a város az oktatáshoz megfelelő épületről gondoskodik. 1892. augusztus 23-án avatta fel Keszthely lakossága a Schadl János tervei alapján készült új épületet.

 

A Róth Miksa által készített Szent Imre ablakot az államosítás után eltávolították, és csak a ’90-es években került vissza.

 


 

 

MAGYAROK NAGYASSZONYA PLÉBÁNIATEMPLOM

Fő tér 5.

 

A gótikus templom Keszthely legrégebbi épülete, 1390. körül készülhetett el. 1974-ben fedezték fel a szentély falfestményeit, amelyek a mai Magyarország legnagyobb felületű gótikus freskói. Építtetőjét, az 1397-ben kivégzett Lackfi István nádort itt temették el. A nádor erősen lekopott vörös márvány sírköve ma a szentély falában látható. A szentélyben és a diadalíven helyezték el a Festetics család síremlékeit. 1878-ban neogót stílusú tornyot emeltek a templom bejárata elé, és ebbe helyezték át a nyugati oromfal eredeti, XIV. századi rózsaablakát. A templomot Szűzanya, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték fel. A templom előtt látható a millennium évében állított Lackfi István nádor lovasszobra.

A nyári szezonon kívül nem látogatható, de a ráccsal lezárt előtérből be lehet tekinteni a belsőbe.

 


 

 

KIS SZENT TERÉZ KARMELITA BAZILIKA ÉS RENDHÁZ

Tapolcai u. 1.

A sarutlan karmeliták monumentális, neoromán stílusú temploma és a hozzá csatlakozó rendház a XX. században épült. A templom bazilika minor rangban van. A Kis Szent Teréz Bazilika a karmelita rend legnagyobb temploma hazánkban. 1927-ben kezdték el az építését, 1938-ban szentelték fel. A templomot és a rendházat Bruchwieser Brúnó bécsi építész tervezte; a kivitelezésben Marschall Béla győri építész volt a segítője.

A szoborcsoport és a templom többi,carrarai márványból készült oltára és szobra Krasznai Lajos szobrászművész alkotása. 1950-ben  Magyarországon a kármelita rend működését betiltották. Ekkor – 40 éven keresztül – a templom plébániaként működött, melyet a veszprémi egyházmegye papjai láttak el.

1989-ben a kármelita rend hazánkban újból megkezdhette működését. A templom és a plébánia gondozását a kármelita rend látja el. A rendházhoz tartozó részben található a plébánia, a kolostori rész, továbbá a noviciátus, ahol a szerzetes-jelöltek képzése folyik.

A  templom előtt áll Szt.Flórián és Nepomuki Szt János szobra és az egykori georgikoni jurátusok keresztje.

 


 

 

REFORMÁTUS TEMPLOM

Hanczók u. 20.

 

Szeghalmy Bálint tervei alapján épült az 1930-as években. Népi, kalotaszegi stílusjegyekkel és székely kopjafa mintázatos fafaragásaival díszített templom stílusa az erdélyi építészetet idézi. Az épített örökségek közt kiemelt helytörténeti értékként is számon tartott templom építésének 75. évfordulója alkalmából megújult.

 


 

 

EVANGÉLIKUS TEMPLOM

Deák F. u. 18.

A felújított evangélikus templom az 1920-as években épült. A templom és a mellette lévő parókia Szeghalmy Bálint  tervei alapján készült, külseje német stílusjegyeket visel. A templom első oltárképét Hencz Lajos festőművész készítette.

 


 

 

HELIKON PARK, HELIKONI EMLÉKMŰ

Ez a park a város legnagyobb zöldterülete. Hatalmas, évszázados fái alatt, az ápolt sétányokon kellemes sétákat tehetünk. A fő sétány közepén áll a Helikon-ünnepségek századik évfordulójára kissé megkésve, 1921-ben emelt kupolás Helikon-emlékmű, ami a város jelképévé vált.

 

A híres irodalmi ünnepségeket Festetics anyagi támogatásával rendezték, melyen dunántúli értelmiségiek, főként írók találkozhattak.A résztvevők emlékfákat ültettek a parkban, ezzel jelentősen hozzájárulva a parkosításhoz. Sajnos e fákat az 1900-as évek legelején kivágták, majd 1920-ban a város lakói helyükre hársfákat ültettek. Az 1960-ban védetté nyilvánított 17 hektáros területet cserével szerezte meg a város. 1883-ban a Festeticsek a kastély bővítéséhez szükséges terület fejében cserélték el a Balaton-parti sétányt. A park létesítése az 1905-ös évhez és Sendl Jakab nevéhez fűződik. A növényállományban dominánsak a lombhullató fák, s ezen belül a gesztenyék, átlagos törzsátmérőjük 50-70 cm, magasságuk pedig meghaladja a 13 métert. Említést érdemel még a park közepén átfutó kettős platánsor, számos vadgesztenye, cseresznye, hárs, bükk, szomorúfűz és kocsánytalan tölgy. A tűlevelűek közül a fekete -és erdeifenyő, keleti tuja és a közönséges mocsárciprus a kiemelkedő látványosság.

Keszthely legnagyobb zöldterülete a XX. század elejétől fokozatosan kialakított Helikon park, melynek közepén áll az 1921-ben emelt, oszlopokon álló, kupolás épület, a Helikon-ünnepségek emlékműve. Festetics György gróf uradalmi székhelyén, Keszthelyen tartott – német mintát követő – irodalmi ünnepséget.1817. és 1819. között évenként két ünnepet tartottak, az egyiket február 12-én, I. Ferenc király születésnapján, a másikat május 21-én, a georgikoni vizsgák táján. Az ünnepségekre az öreg gróf meghívta a dunántúli földbirtokosokat, írókat és tudósokat. Az ünnep előestéjén a gimnáziumban színielőadás volt, a várost kivilágították. Másnap szentmisével kezdődött a program, azután volt a díszülés, melyen a Georgikon tanárai és növendékei magyar, német és latin nyelven tartottak előadásokat, közben szavaltak, magyar és német dalokat adtak elő. A munkák jelentős része alkalmi jellegű volt, leginkább az uralkodóház dicsőségét, olykor a Festeticsek érdemeit hangoztatták, illetve a földművelés fontosságáról szóltak. Az ünnepségek keretében hangversenyt, fényes lakomát, bált tartottak, fát ültettek a korábban élt magyar írók emlékére, majd a gróf jutalmakat, írói ösztöndíjakat osztott ki. Az utolsó Helikon-ünnepséget 1819 februárjában tartották, mert közel két hónap múlva a gróf meghalt.

1957-ben, az ünnepségek 140. évfordulójának kapcsán három keszthelyi lokálpatrióta: Merényi Elemér kultúrház igazgató, dr. Sági Károly múzeumigazgató és dr. Szabolcs András közgazdász úgy döntött, megpróbálja egy sajátos társadalmi helyzetben újra indítani az ifjak kulturális nagyrendezvényét. A 20. század második felének első Helikonjára 1958 májusában kerülhetett sor, melyen tíz város tizenegy iskolája vett részt. 1963 után már csak kétévente került megrendezésre a középiskolások Helikonja, majd az 1970-es és 80-as években a rendezvény lassan sorvadni kezdett. A résztvevők száma fokozatosan csökkent, a rendezvény egyre jobban átpolitizálódott.

A megújulás és a hagyományokhoz való visszatérés a kilencvenes években kezdődhetett meg. A város alapítványt hozott létre a Helikonok megszervezésére. A gyakorlati munka oroszlánrészét mind a mai napig az önkéntesekből verbuválódott Helikoni Rendezőbizottság és a Goldmark Károly Művelődési Központ csapata végzi, de természetesen a helyi diákság és a tanárok, a kategóriákat és a programokat befogadó intézmények, a támogatók, a szponzorok, az együttműködő partnerek, a mindenkori városvezetés és a civil szervezetek segítsége nélkül nem lenne megvalósítható ez a nagyszabású rendezvény.

 

A legmodernebb Helikonok az óvatos kezdeteket követően egyre több középiskola és diák érdeklődését keltették fel. 1998-tól a szervezők az egész Dunántúlra kiterjesztették a meghívást, 2000-re a kategóriák száma 18-ra bővült, 2004-ben a testvérvárosok iskoláinak képviselőivel nemzetközivé vált a rendezvény, a 2008-as 50 éves jubileumon a résztvevők száma újra meghaladta a 4000 főt.

 


 

 

SZIGETFÜRDŐ

Az első vízre épített fürdőház 1864-ben készült. Az első kerek fürdőszigetet az 1880-as években építették, amit 1893-ban díszes bejárattal két szigetből álló fürdővé bővítettek. Felújítás helyett 1960-ban fém- és betonelemekből új szigetfürdőt építettek. Az elmúlt években, több ütemben az eredeti faszerkezetet állították helyre.

 


 

SZENT MIKLÓS TEMETŐ, FESTETICS-MAUZÓLEUM

A temető az 1770-es évektől szolgált a keszthelyiek örök nyughelyéül. Ma már csak korlátozottan temetnek ide. Középső része – ahol sok híres keszthelyi síremléke található – műemléki védelem alatt áll. Különleges művészi értéket képvisel az 1775-ben emelt, Fájdalmas Krisztust ábrázoló síremlék, melyet négy keszthelyi kőfaragó mesternek állítottak.

A Szent Miklós-temető déli végében áll a Festetics család XIX. században emelt eklektikus, neoklasszicista mauzóleuma. A négy Festetics családtagnak végső nyugvóhelyet adó, valaha gyönyörű pantheon-épület. A mauzóleumot Festetics Tasziló emelte felesége, Lady Mary Hamilton tiszteletére 1925-ben. 1933-ban halt meg Festetics Tasziló, őt is ide temették. Festetics György – közös gyermekük-1941. augusztusában követte őket. A mauzóleum negyedik lakója Festetics Györgyné, eredetileg Haugwicz Mária. Őt Bécsben temették el a hetvenes években, és csak 1989-ben, éppen a rendszerváltás idején temették itt újra.

 

A temetőkápolna barokk előzmények után eklektikus-neoromán stílusban épült 1909-ben, bár ismerjük 1775-ös átépítési tervét is. Itt található Vaszary Kolos bíboros, hercegprímás (üres) szarkofágja. Vaszary Kolos hercegprímás 1832-ben Keszthelyen született. A város premontrei gimnáziumában tanult, mielőtt belépett volna a bencés rendbe. Végakarata szerint szülővárosában temették el, Lékai László prímás érsek azonban áttelepítette földi maradványait Esztergomba, a bazilika kriptájába. Emlékét a temetőkápolna egy festett üvegablaka is őrzi.

 


 

 

FENYVES ALLÉ FEKETEFENYŐSOR

A Keszthelytől Balatonszentgyörgyre kivezető 71-es úttal párhuzamosan futó,  az egykori Festetics majornál a kocsizó–lovagló utat szegélyezi ez a kettős feketefenyőfasor,mely egy a területből kiemelkedő domborulaton, nyílegyenesen vezet a fenékpusztai római romokhoz, majd tovább a Fenékpuszta vasúti megállóhoz. A fasort 1880-ban telepítette az angol származású Hamilton Mária, a monacói herceg elvált felesége, akit később Festetics Tasziló vett nőül. Egyik kedvenc időtöltése a kocsizás volt, hiszen fenékpusztai majorjában angol telivéreket tenyésztettek. A fák ágai – hogy ne akadályozzák a kocsizást – magasra vannak fölnyesve, olykor 4-5 méterre is.

A feketefenyők alkotta egyedülálló Fenyves allén a város nordic walking útvonalat alakított ki. A fejlesztés keretében a pályakijelölésen és tereprendezésen túl sor kerül pihenőhelyek és információs táblák elhelyezésére is. Az út elhalad a nemrég felújított Szendrey Júlia emlékház mellett.

 


 

 

 

VALCUM RÓMAI ROMJAI

Fenékpuszta

A IV. században épült római erődítményből ma a kapu, a háromhajós bazilika és az állami raktár maradványainak felfalazott építményei látszanak. A római korban a provinciát átszelő, az adriai Aquileiaból Aquincumba (Óbuda) és a Sopianae (Pécs) irányából Savaria (Szombathely) felé haladó utak a fenékpusztai átkelőnél keresztezték egymást. A IV. században épült fel a fenékpusztai erőd. 433-tól a hunok fennhatósága alá került a Dunántúl, majd a keleti gótok lettek e terület urai. Thiudimer nevű királyuk a fenékpusztai erődöt választotta székhelyéül. Később a Dunántúl az avar birodalom része lett. Az avarok segédnépként keresztény vallású lakosságot telepítettek a környékre, akiknek sajátos anyagműveltségét Keszthely-kultúrának nevezi a régészeti kutatás. Ellentétben a többi pannóniai erőddel, a fenékpusztai a népvándorlás korában is használatban volt. Feltehetően a honfoglaló magyarok pusztították el.